A tudomány mai állása szerint a Nap az elmúlt 4,5 milliárd évben nem emelte az energia árát.

 

 

2020-ban még arról írtam, hogy a megtérülés dönti el, hogy érdemes-e új naperőművet építeni. Azóta sajnos minden a feje tetejére állt, így valójában az akkori számokból, szabályokból és lehetőségekből mára már semmi nem igaz. A napelemes rendszerek ára a duplája, az áram tőzsdei ára viszont akár több mint a tízszerese lett, még a tavalyinak is. De valójában mindegy is, mert új szabályok miatt jelenleg nem lehet új, ipari méretű naperőművet építeni…

Úgy tűnik, hogy a jelenlegi METÁR támogatott átvételi árak tartósan 22-24 Ft/kWh körül maradnak. A napelemek azonban egyre olcsóbbak és az erőmű beruházás nagy részét ez a költség jelenti. A forint viszont ott ragadt a 350 Ft/EUR feletti sávban. Milyen megtérülésre számolhat, aki ma naperőművet szeretne?

2020 április 1-től a naperőműveknek is szabályozási pótdíjat kell fizetniük. Megszűnt a bónusz rendszer, drága lesz a pontatlan menetrendezés. Támogatott árhoz már csak pályázattal lehet hozzájutni és az is jóval alacsonyabb bevételt ígér, mint az eddigi évek feltételrendszere. Aki ma naperőművet akar létesíteni, annak mindezeket alaposan mérlegelnie kell!

A támogatott árra vonatkozó pályázati rendszerről korábban már írtam, most pedig a menetrendezés és szabályozási pótdíjazás rendszerének változását foglalom össze.

2019 közepétől már csak pályázattal lehet támogatott árhoz jutni a naperőművek üzemeltetéséhez. Megéri? Hogy működik? Megpróbálok segíteni az eligazodásban.

FIGYELEM: Ez a blog 2018-as. A téma frissebb, 2019-es változata elolvasható itt:
METÁR 2019 - Naperőmű pályázat tudnivalók

2017 év eleje óta megváltoztak az átvételi támogatás szabályai.

Ez a blog egy 2018 decemberében hatályon kívül helyezett törvénymódosításról szól!
Kedden (02.20-án) a megújuló energiaforrással gazdálkodó, nem engedélyköteles (0,5 MW alatti) kiserőművek létesítésének megkönnyítése érdekében módosította a villamos energiáról szóló törvényt kedden az Országgyűlés. A módosítás jelentősen könnyíti és olcsóbbá teszi az 500 kW alatti naperőművek hálózati csatlakoztatását.

Az év eleje további érdekes rendeletek hatályba lépésével járt, amik mind hatással vannak a naperőművek engedélyeztetési folyamatára. Változott a Kormányhivatalok eljárásrendjét szabályzó rendelet, elvileg jelentősen lerövidült az építési engedély ügyintézése. Az OTÉK változása szerint bizonyos esetekben figyelmen kívül hagyhatóak a Helyi Építési Szabályok, ha valaki naperőművet létesít. Rövid határidőn belüli rendkívüli adatszolgáltatást írtak elő azoknak a KÁT jogosultsággal rendelkezőknek, akik még nem kezdték el a beruházást. Mi lesz azzal, aki nem teljesíti??

Idéntől változik a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény. Sok változás érinti a termőföldekre tervezett naperőművek építési, művelés alól kivonási szabályait is. Összefoglaljuk a már életbe lépett változásokat!

Gyakran felmerülő kérdés, hogy a tavaly beadott rengeteg KÁT kérelemmel megszerzett jogosultság átruházható-e más helyszínre, cégre. A válasz igen, de ennek keretei most sokat szigorodtak. A legfontosabb változás, hogy a kérelemben vállalt üzemkezdési határidő hosszabbítására már csak 10%-kal rövidebb KÁT időszakkal van lehetőség. Azaz aki tavaly decemberben azt ígérte a kérelem beadásakor, hogy idén decemberig (azaz a kötelező 1 éven belül) megkezdi a kereskedelmi üzemet, az már csak 10% KÁT idő elbukásával hosszabíthatja meg ezt a határidőt.

Gyakori kérdés továbbá a szomszédos 500kW-os kiserőművek csatlakoztatásának lehetősége, aminek a szabályozása idén szintén szigorúbb lett. Az alábbiakban erre is kitérek.

Szerintem inkább hisztériakeltés. Eredetileg pedig jó reklámfogásnak indult. „Rendelje meg napelemes rendszerét 2017. március 31 előtt, hogy elkerülje az új adót!” harsogták a hirdetők.

Sajnos ez mára úgy került be a köztudatba, mintha áprilistól minden napelemre adót kellene majd fizetni. Szerencsére ez nem igaz!

2017 január elején társadalmi egyeztetésre bocsájtottak 2 olyan pályázati kiírást, amely akár naperőművek telepítésére, létesítésére is alkalmas lehet. Mivel naperőművekre vissza nem térítendő pályázat évek óta nincs, ezért a hirdetmények elég nagy izgalmat keltettek. Nézzük mi is derül ki a két kiírás tervezetből!

Persze hogy termel! A napelem, ha fény esik rá, mindig termel. A kérdés azonban az, hogy miként használhatom fel ezt a házamban arra, hogy áramszünet idején se álljon le a fűtés például? Ez már bonyolultabb kérdés.

Mekkora napelemes rendszert vegyek? Mennyi napelem kell egy családi házra?
Ezeket a kérdéseket gyakran halljuk az érdeklődőktől. Ez sok mindentől függ. Persze kiszámolható és statisztikai átlagokkal is szolgálhatunk az elmúlt 8 évünk alapján.

Megjelent a pályázati felhívás és útmutató az Otthon Melege Program 2016 pályázathoz. Az első kőr augusztusban 2 nap alatt be is telt, a pályázatot felfüggesztették. Az ígéretek szerint még idén egyszer újra megnyitják, ugyanekkora kerettel. Az előző évekhez képest jelentős változás, hogy idén napelemes rendszerekre is lehet pályázni!
 
A legfontosabb részleteket megpróbáltuk összeszedni a 2016-os Lakossági napelem pályázati lehetőségről magánszemélyeknek.

2016-tól az új építésű, még használatba hivatalosan nem vett egyes lakóingatlanok napelemes áramtermelő rendszerének áfája, adó visszatérítés formájában – bizonyos feltételekkel – visszaigényelhető.

Idén januártól a napelemekre és az inverterre környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni. A médiában hatalmas vihart kavart termékdíjat néhány piaci szereplő egyenesen az iparág elleni merényletnek bélyegezte. Szerencsére ez nem igaz.

Rájöttem! Tényleg egyezik a hosszú távú érdekeinkkel a paksi bővítés!
A múlt héten egy Portfolio.hu által szervezett energetikai konferencián Bács Zalán, az Oroszországban működő Rosatomhoz tartozó Rosatom Overseas Magyarországi Fióktelepének igazgatója kifejtette, hogy a növekvő széndioxid-kibocsátással kapcsolatos problémákra is jó válasz lehet az atomenergia.

És ekkor végre rájöttem!